2013. május 18., szombat

~ I't gotta be a flashback, It's gotta be a dream...*

Nos, a tegnapi is egy furcsa nap volt.
Összefoglalva: 
Nate átjött 6-ra és egy ideig beszélgettünk.
 Rá 20 perccel befutott becses Apukája, miszerint ő most pénzt ad a fiának. 
Hogy hogy találta meg a házunkat, vagy egyáltalán, hogy honnan tudta hol lakom az kész rejtély. Mindenesetre itt volt.
Szenvedtek egy ideig Nate telójával, mert ugyan 2 hete vette, de már nem akar beindulni.
Na, akkor telefoncsere, indulás  a szervízbe(nekik).

Beengedtem volna őket szívesen, csakhogy Nate is átnindzsázott a kerítésen, mert Papáék a tanyán voltak, Apáék meg istentudjahol. Kulcsot meg elnyelte a föld. Szóval, e tervem meghíusult.

10 perc múlva mindkét fél megjelent, teljes valójában, szatyrokkal, életkedvvel, kulccsal együtt:)
15 percnyi dumálás után nekiindultunk Imre szívébe. A sarkunkon lévő játszótérhez.:,)
Blainnel ottvolt tali, elmondása alapján Gale rendesen megsértődött ránk.

Hogy miért?
Nekem semmi bajom Gale-el . De tényleg. Imádom, szeretem meg minden.
De mikor ő is, meg Blaine is ottvannak, egyszerűen csak az ő hangját hallani. Blaineből egy szótsem.
Engem ez zavar. Nate is
Így a létszámunk az átlag 4 helyett 3-ra csökkent.
Jól éreztem magam, vicces volt :)
Rég nem hallottam Blaine-t ennyit beszélni*--*

UUUU van egy titkom. Tényleg titok :$
Öcsém és Gale húga osztálytársak. Ééééééés tegnap kiderült(erről én hivatalosan nem is tudok), hogy öcsém szerelmes Gale húgába.
ííííííííííííí:$$$$$
ezmekkorakirálymár :$
Úgyhogy remélem Gale nem durcizott be teljesen és eljön, mert szeretném ha hozná a húgát is :$
és akkor öcsém meg Gale húga happy end-be ellennének itt:)))

Na akkor míg el nem felejtem:
Cinti 3-ra jön.
Nate 4-re.
És Blaine? Fogalmam sincs :) Majd egyszer, gondolom :d

hűűűű gyerekek, ez az este....
milesz itt....
na majd irok. 
pacsi.


2013. május 17., péntek


új kedvenc!:$<3


~lalalaaaa:$

Mai napom fénypontja újra csak egy mezítlábas-járkálás volt.
Mégpedig a parkon át, mélyen szeretett iskolámig.
Nem, nem néztek hülyének.

A spanyol vizsgám kudarcával ellentétbe egész jól telt a napom.
Diust megint közelebb tudhatom magamhoz-legalábbis az én szemszögemből.
Bencét úgyszintén. Ez viszont nem csak az én véleményem hála az égnek.:)
Hiányoztak már a baromságai.

Ma megint Nate-ezek. 
Gale-ről nagyon hallgatni fogok. Szóba se hozom.
Holnap este házibuliszerűségen vesz részt az ismerőseim 1/3 része. 
Nálam.
Még megnézem mi lesz belőle. Mindenesetre eddig elég furcsa a vendéglista.
Ethan és Gale is benne vannak.
,,Halló, ki az? Csaknem  MINDIGMAGAMNAKKAVAROKBE-Zsófi.? Deigen? Ugye, milyen szerencsétlen az a csaj?"
Pff. Szóval lesz ez egy fura nap.


,,Hófehér asztalok közt táncolunk,
Táncolunk, táncolunk,
Részeges angyalokkal álmodunk,
Álmodunk.."


2013. május 12., vasárnap

~true...

"Hiába akarunk szakítani a múlttal, valami mégis megmarad, belénk kapaszkodik, és csak nagyon nehezen tudjuk lerázni. El kell nyomni azt, ami úgy tör fel emlékeinkből, mint a buborék a mocsár mélyéről; távol kell tartani gondolatainktól a kezet, mely álmunkban megérint, igazabbul, mint az igazi; félni kell az idegentől, akinek mosolyára összeszorul a szívünk; és harcolni a karok emléke ellen, melyek nem nyúlnak többé utánunk. Hazudni önmagunknak, gyávának lenni, mindig a legrosszabbra felkészülni. És tudni, mindig észben tartani, hogy ha csak egy percre megtántorodunk, végünk van, kezdhetjük elölről az egész küzdelmet."



Az "utolsó" csak egy szó... Arra figyelmeztet, hogy gyönyörködj a színes buborékokban - mert szétpattan.
/Müller Péter/

~un poco de jóhír*--*(spanyol tudás = 0.)


JAAAJ
el is felejtettem mondani


azt hiszem...
nem akarok elkapkodni semmit, úgyhogy lekopogom
(na nem mintha működne)
szóval azt hiszem, hogy

KISZERETTEM ETHANBŐL*---*

emberek, én tényleg nem gondoltam volna, hogy eljön ez a nap.:)
de annyira boldog vagyok :$
még azért kíváncsi vagyok, hogy eltart-e a dolog a következő találkozásunkig, de nagyon reménykedem
. Szorítsatok (Y)

Viszont cserébe megkaptam a Gale-el kapcsolatos érzések kavalkádját.
Fogalmam nincs mi van a fejembe. :/
Vajon egy tornádó vagy egy hurrikán tud nagyobb kupit csinálni?
merthogy tuti az garázdálkodott itt fent.><
Nemtudom Isten mit gondolt. 
Hogy eddig úgysem szenvedtem eleget vagy hogy valószínűleg unatkoznék Etha nélkül...
Mindenesetre köszi(Y)
ezmég pont hiányzott ...:)
NEM.

~a királykék és hirtelen-piros*

Tegnapi Belváros-látogatásunk elég furcsa véget ért.

Kezdve onnan, hogy az első fél órába feltörte a cipő a lábam, egészen odáig, hogy egy random koncertre csöppentünk A városon végiggyalogolni cipő nélkül egy élmény volt, csakúgy, mint az előadás első 5 percében kisurranni cigizni vagy nézni a füstös-fényárban úszó színpadot, miközben a basszus az ereidben dübörög.

Tegyük hozzá, nem is én lettem volna, ha nem veszek el a színház előtt egy utcával.
Nem volt nagy talány megtalálni. Ki más ülne kiöltözve-de mégis lábbeli nélkül- egy árnyékos padon?


Az előadás amúgy csodás volt. Megkönnyeztem.(Y)


Ma Nate-es napot tartottam:)

Hozzáteszem, ez volt körülbelül az ötödik az elmúlt egy hétben.
Az egyetlen hátulütője a dolognak az, hogy akármikor találkozok vele, annak az lesz a vége, hogy Gale is felbukkan a közelben.

Vele viszont most nagyon nem vagyok kiegyezve. Ebbe persze közrejátszik az, hogy 2 külön vélemény alapján próbálom megítélni őt.
Nem egyszerű.
Mikor csak ketten vagyunk, nincs baj. Olyan, mint régen. A mostani arrogáns-nagyfiúvagyok stílusából nem sok maradt találkozásunk végére, de ahogy kilépünk a világba, megint visszaváltozik.
Ebből tisztán le tudom venni a vele kapcsolatos problémám gyökerét. A változást.
Nate szemszögéből egész más az egész.
Talán, mert ő nem ismeri, úgy mint én, vagy mert...
Oké, hazudok. 
Egyik pillanatban úgy érzem, ismerem, a másikba meg, hogy nem.
És most róla blogolok. Ész megáll.
Mindenesetre, Nate máshogy látja, mint én. Neki ő csak egy nagyszájú hülye gyerek, aki ha másra nem, hát     csapatni jó. Az egyetlen probléma az, hogy ő csak a külsejét látja. Meg, hogy milyen hülyeségeket csinált már.
Hiába mondjuk ki ugyanazt a nevet, a mögötte lévő alaknak két teljesen más személyisége van.

Belegondolva, én is ezért féltem eddig attól, hogy újra találkozunk. A változása nekem se tetszett.
De mindezzel persze nem tudok mit csinálni. Ez van.

Végezetül annyit, hogy ma sem vagyok egy szerencse-ember. Lemaradtam a Big Time Rush maratonról.
Béke.




~Egy hídon akkor kelünk át, mikor elérkezünk hozzá, azután felégetjük magunk után. Semmi sem jelzi, hogy ott jártunk, csak a füstszagának emléke és azé, hogy könnybe lábad a szemünk.*

2013. május 6., hétfő

~egy furcsa hétvége...

"A bizalom iszonyúan erős szó, amely stabil állapotot eredményez. Megbízni a másikban és őszintének lenni hozzá - ezt a legtöbb ember adott helyzetben nem meri megtenni, nehogy ráfázzon. Az őszinteséghez furcsán állnak hozzá az emberek."



~Az emberek változásra vágynak, de közben azt is akarják, hogy minden maradjon a régi.*


Rájöttem, hogy eddig a saját hülyeségem miatt, a magam hibájából tartottam távol magamtól a számomra fontos embereket.
Attól féltem, hogy ha újra közel kerülnék hozzájuk, nagyon fájna, hogy már nem olyanok, mint régen.
Hogy már SEMMI nem olyan, mint régen.
Mindezt még magamnak is nehéz bevallani. Eddig mindig másokat okoltam, nem gondoltam igazán végig. Csak azt tudtam, hogy nem akarok csalódni.

De az emberek nem tudnak akkorát változni, mint amekkorára én gondoltam
És ettől én felettébb boldog vagyok.

Meg összezavarodott.

Pfff.
pacsi.(Y)