Nos igen, ez a mai...
egy tök átlagos keddi nap :)
Fantasztikusan érzem magam de komolyan :/
Nos akkor elmesélem mi is történt.
HOSSZÚ LESZ ELŐRE SZÓLOK!!!
Csodálatok történetem egy tök átlagos keddi napon kezdődött. Ugyanolyan volt mint a mai, tényleg. Csak épp egy hónappal ezelőtt, vagy kettővel. Épp táncra készültem mint mindig. Nem is volt semmi gáz, csak mikor odaértem már azvolt fura.
Van ott egy fiú, nevet persze nem írok , a neve mostantól Ethan(kedvenc fiunevem :$).
Szokásos köszönéssel köszöntünk és aztán egyszer csak otthagyott. Először nemis volt fura, mert a tábor óta nagyon össze voltunk ragadva, de azért minden pillanatot még nem kell együtt töltenünk. Már szilveszterkor sem voltunk úgy együtt mint előtte.
Jó, nem mondom, hogy nem zavart. Azt hittem, hogy valami baj van velem... Hogy megváltoztam vagy valami...
De aztán rájöttem, hogy nem is csak én változtam, hanem ő is. És nem csak mi ketten. Mindenki.
Új iskola, új barátok, új osztály, új ember...
De én ezt egyáltalán nem akartam...
Azt akartam, hogy minden olyan legyen, mint előtte. Jó barátok voltunk, szinte mint a testvérek.
Oké, nekem nagyon tetszett de most azt neki nem kell megtudnia soha...(ha rajtam múlik nemis fogja!)
Szóval csak egy idő után tűnt fel, hogy egyre jobban eltávolodtunk.
Mikor együtt mentünk haza akkor sem tudtunk miről dumálni. Csöndben ültünk a hátsó ülésen és hallgattuk a rádió zaját. Nagyon rosszul esett. Nem is értettem...Mi történt velünk?
Teltek múltak a hetek és én egyre kevesebbet jártam táncra. Minden megváltozott.
Aztán múlt héten egyszer csak írta az egyik barátok, hogy bulit rendez. Vele is egy tánc csoportba jártam. Egyedül vele nem változott a kapcsolatom már évek óta. Mintha a bátyjám lenne :)
Az ő neve legyen mondjuk Sid. :D
Szóval, először el sem akartam menni. Minek? Úgyis csak szenvednék, utána meg sírnék otthon, hogy miért romlott el minden...
De aztán eszembe jutott az előző két buli...
Annyira jóvolt, olyan jól éreztük magunkat.
Akkor még minden olyan volt mint előtte és minden rendbe volt.
Meggondoltam magam :) És mégis elmentem Sid bulijára.
Azt reméltem, hogy végre minden olyan lesz mint régen...
És nem csalódtam.:)
Ahogy beléptem Ethan rögtön a nyakamba ugrott és a többiek is nagyon örültek nekem.
Nem volt más lány, csak én de nem nagyon zavarta őket.
Annyira jól éreztük magunkat :DDD
Van Sid-nek egy osztálytársa. Már a múltkor is kiszúrtam és most is ottvolt :) és uristen olyan helyes :$
szóval nagyon jófej és olyan vicces meg aranyos :$ nagyon sokat nevettünk meg dumáltunk és tényleg tök kellemesen éreztem magam vele :) annyira jóvolt*---* Most legyen Aaron...
Ethan meg ilyen fura fejet vágott végig...nem értem én ezt a fiut oO
sőt...azt hiszem mostmár egyiket sem...
most akkor szerelmes vagyok Ethanbe? És mivan a Aaronnal?
Mióta találkoztunk csak rá tudok gondolni....
ááááááááá mivanvelem??? :/ most akkor kibe is vagyok szerelmes....?
